Az önálló záró alakulatoknak (oтдельные заградительные отряды) elnevezett szovjet katonai egységeknek első látásra semmi közük nincs a Budapest bevételéért indított támadáshoz, hiszen sem a magyar főváros neve, sem Magyarország földrajzi nevei nem szerepelnek e különleges szovjet katonai képződmények feloszlatásáról kiadott parancsban. Az időpont azonban, amelyet Moszkva választott e parancs közzétételére (1944. október 29.) ezt az intézkedést is a Budapestért indított hadműveletek eddig figyelmen kívül hagyott elemévé tette. Az arcvonaltól a mögöttes területen 1–3 km távolságban telepített záró alakulatok ugyanis egészen pontosan azt a feladatot látták el, amelyiket az elnevezésük is jelöl: fegyverrel állták útját mindazoknak, akik szökni, elrejtőzni, megfutamodni próbáltak az arcvonalon kijelölt szolgálati helyükről. A szovjet és a magyar, illetve a német katonai szabályzatok is lehetővé tették a fegyvereiket eldobáló, a parancsoknak nem engedelmeskedő katonák helyszíni kivégzését, magyar katonai terminus szerint „felkoncolását” és ezt számos esetben alkalmazták is. Szovjet vonatkozásban azonban ez a kegyetlen intézmény jóval nagyobb mértékben alakította a háború mindennapjait, ami a szovjet hadsereg katasztrofális fegyelmi helyzetéből is adódott. A Wehrmacht a szovjet hadjárat első hat hónapjában 3,5 millió szovjet hadifoglyot gyűjtött össze, közülük rendkívül sokan önként álltak át. Ezzel függött össze az a szovjet intézkedés, amely a támadó saját alakulatok mögött fegyveres záróosztagok felállítását rendelte el. Ezek a harckészség lankadása, megfutamodás vagy megadási kísérlet esetén akcióba léptek és saját embereiket vették tűz alá. Ez a tevékenység a szovjet közvélemény számára tabunak számított egészen 1988 augusztusáig, amikor is a Szovjetunió Védelmi Minisztériumának elméleti folyóirata, a Vojenno-isztoricseszkij zsurnal 1988/8. száma meg nem jelentette a záró alakulatok létrejöttének és megszüntetésének teljes szövegű dokumentumait. A folyóirat címoldalán ugyan nem jelölték ezt a fejezetet kiemelt anyagként, sőt a tartalomjegyzék is csak – nem nevesített – dokumentumok, anyagok közlésére utal a 73. oldalon, a téma címe és a rövid történelmi magyarázat szerzőjének említése nélkül, mégis – azóta – sok ezres idézettsége tanúsítja, hogy az egyedi tartalmat hatalmas érdeklődés övezte és övezi napjainkig az orosz online közösségek számára.
A Budapest-hadművelet és Magyarország szempontjából e „záró alakulatokra” vonatkozó parancsnak az ad jelentőséget, hogy 1944. október 29-én a szovjet haderő immár több mint egy hónapja magyar területre lépett, eljutva a Balkán után számára az első nyugat-európai államba. A háború utolsó, győzedelmes fázisában Sztálin számára már feleslegessé váltak a saját katonákra vadászó önálló záróláncok az arcvonalak mögött. Nyilván emiatt is utal a parancs első mondata „a frontokon megváltozott általános helyzet”-re. Azt pedig, hogy „a záró alakulatok fenntartása a továbbiakban szükségtelen” legfeljebb találgatások sorával értelmezhetnénk, hiszen ez a parancs nem teszi egyértelművé, hogy miféle funkciókat töltöttek be a háború első négy évében ezek az egységek, s nem utal a létrehozásukat előíró parancsokra. A világ számára ismert sztálini parancs „Egyetlen lépést sem hátrálni!” 1942. július 28-án jelent meg, s ennek 2/b pontja írta elő a záró osztagok létesítését a csekély ellenállóképességű hadosztályok mögöttes területein, s parancsolta meg a pánikban menekülők helyszínen történő agyonlövését. Valójában a háború kezdete óta (1941) létezett az OVT (ohrana vojszkogo tűla – csapat hátországi őrség), vagy az NKVD erők különleges osztályainak és záró alakulatainak intézménye. Sztálin parancsa 1942-ben a frontok katonai tanácsainak, a frontok parancsnokainak rendelte el mindenhol a záró osztagok felállítását.
A szovjet arcvonalak mögöttes területei azonban nem maradtak őrizetlenek 1944 őszétől e felszámolási parancs után. A frontok nyomában ott jártak az NKVD ezredei és velük a határőr örsöknek nevezett rendfenntartó elitalakulatok. Ezeket immár nem önálló záró alakulatoknak hívták. Budapest térségében három NKVD egységről, a 128., 134. és a 336. ezredről vannak adatok. A harcfegyelem erősítése mellett a közrend biztosítását garantáló feladataik közé odakerült az elkóborolt szovjet katonák összefogdosása és a málenkij robotra előírt létszám kiegészítése a helyi lakosokból.
Megemlítendő, hogy a magyar királyi honvédségben is rendszeresítettek a szovjet záróalakulatokhoz hasonló egységeket. Ezeket harcfegyelembiztosító osztagoknak hívták. Elvileg 1944-ben minden hadosztály állományába egy harcfegyelembiztosító század tartozott. A gyakorlatban azonban ezek az egységek sokkal kevésbé éltek a helyszíni „felkoncolás” lehetőségével, mint a Vörös Hadsereg hasonló alakulatai.

6. sz. dokumentum – Sztálin parancsa a frontról dezertálók elfogására felállított záró alakulatok feloszlatásáról, 1944. október 29.

Приказ 
Народного Комиссара Обороны СССР 
о расформировании 
отдельных заградительных отрядов

№ 0349 
29 октября 1944 г.

В связи с изменением общей обстановки на фронтах необходимость в дальнейшем содержании заградительных отрядов отпала.
Приказываю:
1. Отдельные заградительные отряды к 15 ноября 1944 года расформировать. Личный состав расформированных отрядов использовать на пополнение стрелковых дивизий.
2. О расформировании заградительных отрядов донести к 20 ноября 1944 года.

Народный комиссар обороны СССР 
Маршал Советского Союза И. СТАЛИН

Jelzete: РГВА (Orosz Állami Hadilevéltár) ф. 4, оп. 11, д. 78, л. 351. Подлинник./Eredeti

6. sz. dokumentum fordítása

A Szovjetunió Védelmi Népbiztosának
Parancsa
az önálló záró alakulatok
feloszlatásáról
0349  sz.
1944. október 29.
A frontokon megváltozott általános helyzet révén a záró alakulatok fenntartása a továbbiakban szükségtelenné vált.
Megparancsolom:
Az önálló záró alakulatokat oszlassák fel 1944. november 15-i határidővel. A feloszlatásra került egységek személyi állományát a lövész hadosztályok feltöltésére vegyék igénybe.
Az önálló záró alakulatok feloszlatásáról jelentést 1944. november 20-ig.
J. SZTÁLIN
A Szovjetunió Védelmi Népbiztosa
A Szovjetunió Marsallja