19. sz. dokumentum - Sztálin parancsa és a célpont adatok Budapest hídjainak lerombolásához 1945. január 9.

A világot félrevezető szovjet tájékoztatás tragikus szereplői lettek 1945. január első felében Budapest hídjai. Moszkva ugyanis szüntelenül azt ismételgette, hogy mindent elkövet Budapest műemlékeinek, történelmi kincseinek megóvásáért. A már bemutatott dokumentumok a magyar főváros brutális ágyúzásáról azonban nem az értékmegőrzés részletes parancsairól szólnak. Évtizedeken át nem volt ismert az az irat, amely Sztálin parancsát[1] rögzíti 1945. január 9-én a még álló budapesti hidak lerombolására tüzérséggel és légierővel.

A Dunán átívelő hidak, katonai értelmezés szerint a Budapest nyugati városrészébe, azaz Budára még használható átvezető utak megsemmisítésére kiadott első parancs a 153 mm-es nehézlövegekkel felszerelt 18. ágyús és a 203 mm-es nehézágyúkkal rendelkező 109. nagy teljesítményű tarackos dandárnak írta elő  a Parlament, szovjet hadi jelöléssel a 61. sz. háztömb, és a Lánchídnál levő alagút lövetését január 10-én 14.15-től, illetve 14.30-tól, megjelölve a leadandó lövések mennyiségét a koordinátákkal meghatározott célpontokra. Az alagút célkoordinátáit ceruzával javítva pontosították.

19. sz. dokumentum fordítása

A Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának 11004. sz. direktívájaa 2. és 3. Ukrán Frontok parancsnokainak

1945. január 9.
02 ó. 45 p.

Azért, hogy a Budapest keleti részén csoportosuló ellenséges csapatok leszakadjanak a város nyugati részében levő csapatrészekről és akadályozva legyen a Duna folyón át vezethető hadműveletük, a Legfelsőbb Főparancsnokág Főhadiszállása megparancsolja:
A Dunán átívelő hidakat semmisítsék meg Budapest centrális részén, ehhez vessék be a légierőt és a nehéz tüzérséget, biztosítva számára a szükséges figyelő állásokat és a korrekciós tűzvezetést.
A hidakra való tüzelést folytassák a lerombolásuk után is azért, hogy az ellenségnek ne álljon módjában a helyreállításuk.
Jelentést a kiadott parancsokról.
A LEGFELSŐBB FŐPARANCSNOKSÁG FŐHADISZÁLLÁSA
        J. SZTÁLIN   A. ANTONOV

Ennek az iratnak az első publikálása magyar nyelven: Ungváry Krisztián-Meruk József, archivnet.hu 19. évfolyam (2019) 1. szám, Budapest hídjai a város ostromában;

Forrás gyűjtemény Ruszszkij Arhiv… 190. OLDAL (ONLINE WORD VÁLTOZATBAN 189. OLD)

adatai itt 44. oldal 281.dok

19. sz. dokumentum

20/a., 20/b.,  sz. dokumentum –újabb parancsok a hidak lerombolásáról

Nem telt még el egyetlen nap sem Sztálin hídromboló parancsát követően, amikor külön utasításrara 50%-os lőszer javadalmazási növekménnyel, elkészült az Északi összekötő vasúti híd, a Lánchíd, az Alagút, az Erzsébet híd és a Parlament közvetlen közelből való, szakadatlan lövetésének célkoordinátákkal ellátott időgrafikonja.

A magyar főváros agyonsebzett hídjai még nyolc napig álltak. Sem a szovjet tüzérség nehézágyúi, sem a szovjet és román légierő bombái nem voltak elegendőek az összeroppantásukhoz. A Budára hátráló német erők utászai végeztek robbantással 1945. január 18-án az Erzsébet híddal és a Lánchíddal.[2]

Az első parancs (20/a sz.dokumentum) január 10-én a Parlament és az Alagút lövetését rendelte el. Az Alagút célkoordinátáit valaki ceruzával pontosította az iraton.

A második parancsot (20/b1 és 20/b2 sz.dokumentum) előbbihez hasonlóan Guszarov tüzér-vezérőrnagy, a főhadiszállás tartalékába sorolt 16. áttörő tüzér hadosztály parancsnoka hagyta jóvá Gribok gárda ezredes törzsparancsnok és Jakovlev őrnagy a törzs műveleti osztályának vezetője előterjesztésére. Az irat 3. példánya titkos minősítésű, címe pedig azonos az előbbiével: GRAFIKON BUDAPEST DUNÁN ÁTÍVELÓ HÍDJAINAK, ALAGÚTJÁNAK ÉS A PARLAMENTNEK A 16. RGK AKKOSZDP ÁLTALI TÜZÉRSÉGI LÖVETÉSÉHEZ 45. 01. 10-TŐL 45. 01. 14-IG. Ez a parancs kilenc alakulatot nevesített a feladatra, amely magába foglalta az Északi összekötő vasúti híd, a Lánchíd és az Erzsébet-híd lövetését (címében a Parlamentet is említve) az előírt célkoordináták, időpontok és lőszer mennyiség szerint. Ez az irat az előbbitől eltérően nem egy, hanem három oldal terjedelmű és az utolsó oldalon (20/b3 sz. dokumentum) kézírásos rájegyzés rendelkezik arról, hogy a lövegek lőszer javadalmazását 50 %-al emeljék meg. Ez a parancs a címében 45. 01. 10-én 14.00 óra kezdettel jelöli a lövetések indítását.

Sztálin hídrombolásra kiadott parancsa a 46. hadsereg 37. hadtestének tüzérparancsnokát már aznap arra sarkallta, hogy alárendeltjeinek a „Szovjetunió Hőse” kitüntetést ígérje be (21. sz. dokumentum) arra az esetre, ha tüzérségi találattal sikerül megsemmisíteniük a hidakat. Érdemes részletesen idézni az ezzel kapcsolatos tüzérségi tervet:

„A rombolás objektumai.
Hidak a DUNA folyón át BUDAPEST városában, 131., 108. és 66. /lásd BUDAPEST város térképét/.
A romboláshoz használandó eszközök.
A [109] GABr BM három ütege /203mm/
A 9. PABr tól három üteg /152 mm/
A rombolás időtartama.
’45. 01. 09-től kezdve a teljes lerombolásig.
Lőszer-felhasználás hidanként.
Minden egyes hídra: 203 mm – 60, 152 mm – 90.
A rombolás feltételei:
A hidak lerombolását a tüzelés előírásainak szigorú betartásával kell végrehajtani.
Az ütegeket a lerombolandó hidak tengelyében, azzal párhuzamosan kell elhelyezni.
A megfigyelő pontot a gyalogság arcvonalánál kell kialakítani, a rombolások megfigyelését biztosítva.
A romboló lövéseket a mérési eltérések szerint kell folytatni.
A kiinduló adatok előkészítése – teljes.
A leadott lövések megfigyelését és a parancsokat regisztrálni kell a lövés-nyilvántartóba, amelyet a befejezés után alaposan fel kell dolgozni és be kell terjeszteni a hadtest tüzértörzsének.
A hidak helyreállításának megakadályozására elkülönített eszközök.
A hidak helyreállítását megakadályozandó, az éjszakai időszakban a 108. g[árda] l[övész] h[ad]o[sztály] és a 320. l[övész] h[ad]o[sztály] tüzérségeinek parancsnokai vezényeljenek ki hidanként egy-egy aknavetőt 70 aknagránáttal a 20.00 órától 6.00. óráig történő akadályozásra.
A 108. g[árda] l[övész] h[ad]o[sztály] tüzeljen a 105. és 66. hidakra,
A 320. l[övész] h[ad]o[sztály] tüzeljen a 131. hídra.

MEGJEGYZÉS: a 3. U[krán] F[ront] Főparancsnokságának rendelkezése alapján minden ütegparancsnok, aki hidat rombol le, fel lesz terjesztve a Szovjetunió Hőse címre.

Szkorikov sz[áza]d[o]s., a 37. l[övész] hadtest m[eg]b[ízott] tüzérségi törzsfőnöke

Vakszman őr[na]gy., a 37. l[övész] hadtest tüzérségi törzsfőnökének tanácsadója.”

Sztálin parancsára tehát azonnali, célirányos erőátcsoportosítások történtek a Budapestet ostromló szovjet csapatoknál a Moszkvában kijelölt feladatok végrehajtására. Az is bizonyos hogy a főhadiszállás képviselője 1945. január 10-től 18-án reggelig csak azt jelenthette a feletteseinek, hogy Budapest utolsó két megmaradt hídját nem sikerült lerombolni. A megkétszerezett lőszer adag ellenére sem.