Mi a levéltár-pedagógia?

A hazai levéltárak mint speciális tudás- és információtárak viszonylag későn (Budapest Főváros Levéltára 2012-től) kezdtek részt venni az alap- és középfokú oktatásban, néhány éve azonban kreatív, interdiszciplinaritásra és társadalmi kérdésekre nyitott levéltárosok – egymástól függetlenül szerveződve – számos érdekes és értékes programot nyújtanak az általános és középiskolás korú diákoknak.
Ezek a foglalkozások segítséget adnak ahhoz, hogy a diákok ne csak megtanulják az iskolai ismeretanyagot, de be is fogadják azt, így a programokon részt vevő fiatalok nagyobb eséllyel igazodnak majd el a világ dolgaiban is, és jobban megtalálják helyüket a családban, közösségben és a társadalomban is.
A tanulásban és az oktatásban fontos szerepet tölt be a szemléltetés: a „kézzel fogható tananyag” – tárgyi emlékek, források megismerése, ezért a levéltárakban őrzött eredeti iratokkal való közvetlen találkozás élménye olyan érzelmi többletet biztosít a gyerekek számára, ami megkönnyíti a tanulást, a tananyag hosszú távú megjegyzését.
Az élménypedagógia eszközével a történelmi korok megelevenítése, átélhetősége a dráma-, média-, művészetpedagógia kínálta módszerek alkalmazásával hatékonyabb.
Foglalkozásainkat a 110/2012. (VI. 4.) sz., a Nemzeti alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően alakítottuk ki, és leginkább az Ember és társadalom témakörbe tartozó tantárgyak (történelem, Erkölcstan, etika, Hon- és népismeret, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) során szerzett információkat alapozhatják meg, illetve bővíthetik ki. Szem előtt tartottuk, hogy a non formális oktatásban is kiemelt szerepet kapjanak a NAT-ban szereplő kompetenciák, és kellő segítséget adjunk abban, hogy a diákok számára a későbbiekben is könnyebb legyen az ismeretszerzés, a tanulás, a kritikai gondolkodás, ne legyenek problémáik a kommunikációban, és helyesen tájékozódjanak időben és térben.
A közműveltségi tartalmak mellett kiemelten foglalkozunk az olvasás, szövegértés, szövegelemzés és a vizuális kultúra fejlesztésével, figyelemmel vagyunk a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatására is.
A programok összeállításában fontosnak tartottuk, hogy az interdiszciplinaritás jelen legyen, ezért a levéltáros kollegák mellett történészek, muzeológusok, pszichológus és művelődésszervezők és a komplex környezeti nevelésben már évtizedes gyakorlattal rendelkező civil szervezetek is részt vettek a foglakozások kidolgozásában.
A foglalkozások általában 90–135 percesek, de lehetőség van témahetek (táborok), témanapok és vetélkedők szervezésére is. A programok mindig az adott korosztályhoz és a tanári kérésekhez igazodnak.
Foglalkozásainkra elsősorban az 5–12. osztályok tanulóit, egy alkalommal maximum egy osztályi diákot várunk.
A foglalkozások költsége:
2 • 45 perc/alkalom esetén bruttó 40 000,- Ft,
3 • 45 perc/alkalom esetén bruttó 60 000,- Ft.

1. Honnan jöttünk, mit hoztunk magunkkal? Kulcs családom történetének kutatásához

A családfa készítésének alapvetően egyszerű folyamatát megismerve, konkrét példákkal illusztrálva a diákok megtanulják, hogyan foghatnak hozzá családjuk történetének kikutatásához. Hogyan kezdjenek hozzá dédszüleik életének megírásához? Milyen iratokat, tárgyakat használhatnak? Kiket kérdezhetnek meg? Milyen intézményekbe látogathatnak el a kutatás céljából?

2. Hely, ahol élek – Budapest története a levéltári források alapján 

A város, mint közösség az emberi testhez hasonlóan különböző, elkülöníthető, ám szerves egységet alkotó sejtekből és szövetekből (egyén, foglakozás, etnikum, felekezet, lakókör stb.) épül fel. Budapest (Pest-Buda) régen is sokszínű identitásának és kultúrájának megértése segíthet a harmonikus, toleráns személyiség kialakulásában, ami elengedhetetlen az egészséges társadalom működ(tet)éséhez. A diákok ismereteket szereznek a tágabb (Budapest), a kerületi, helyi hagyományokról, a lakóhely, illetve az iskola és környékének múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti és épített értékeiről. 

3. A Pilvaxtól a vesztőhelyig (új!)

Tudjuk-e pontosan, hol volt 1848-ban a Pilvax kávéház, a Nemzeti Színház, a Helytartótanács, mi az a hajóhíd, és hol volt bebörtönözve Táncsics (vagy Stančić?) Mihály? Az izgalmas kérdésekre úgy adunk választ, hogy korabeli térképek, metszetek, újságok segítségével bejárjuk az 1848–1849-es szabadságharc pest-budai helyszíneit a Pilvax kávéháztól Buda ostromán át az október 6-ai vesztőhelyekig. És eközben megismerjük a fővárosok XIX. századi társadalmát és a lakosság életkörülményeit.

4. Az életem iratokban őrzött nyomai 

A diákok a levéltári iratok tanulmányozásával betekintést nyernek abba, hogy életük során milyen hivatalos iratok keletkeznek róluk (születési, iskolai, házassági, halotti anyakönyvek, peres, közjegyzői, földhivatali iratok stb.), mi lesz azok további sorsa. Az iratok útját irodalmi vagy történelmi személyek (pl. Radnóti Miklós) életét végigkövetve mutatjuk be, így a tanulók megismerik az egyházi és polgári anyakönyvezés, az iskolai oktatás történetét, a jogszolgáltatás és a népszámlálások során keletkező iratokat, valamint a levéltár által készített interneten elérhető adatbázisok használatában rejlő lehetőségeket.

5. Szépirodalom és valóság - A kötelező olvasmányok világa. A Pál utcai fiúk világa

Molnár Ferenc regényének helyszíneit, az előző századfordulós főváros átalakulását mutatjuk be korabeli térképek alapján. Az iskolai anyakönyvek, értesítők, évkönyvek segítségével a regény hőseinek világa is megelevenedik.
A tanárokkal konzultálva bármilyen kötelező olvasmányhoz tudunk foglalkozást kialakítani. Például A Pál utcai fiúk című regényt dolgozzuk fel irányított kutatás módszertannal. Levéltári iratok segítségével kiderítjük, hogy
- léteztek-e azok a szereplők, akik a regényben szerepelnek,
- léteztek-e azok a helyszínek, melyek a regényben szerepelnek,
- megismerjük a regényíró szüleit, gyermekkorát, lakását, házastársait, Amerikába történő kivándorlását.
Mindeközben a Pál utcai fiúk című regény segítségével megismerkedünk a levéltári segédletekkel, az internetről is elérhető adatbázisokkal, iratokkal.– irányított kutatás módszertannal – megismerkedünk a levéltári segédletekkel, az internetről is elérhető iratokkal. A tantárgyköziség ebben a programelemben is megvalósul, tehát bármilyen kapcsolódást elképzelhetőnek tartunk a NAT-hoz. Ez a foglalkozás nemcsak a magyar irodalomhoz, de a történelemhez, a földrajzhoz és a művészeti tárgyakhoz is kapcsolódhat.
Más kötelező olvasmány feldolgozása külön egyeztetést igényel.

6. Állandó küzdelem az idővel - Restaurálás, kötészet, digitalizálás

A foglakozások során a diákok betekintést nyerhetnek a restaurátori és reprográfiai gyakorlati munkába, megismerik a levéltárban található irathordozó anyagokat és adatrögzítési technikákat az oklevéltől kezdve a digitalizált állományokig. Hogyan lehet az okleveleket a portól megtisztítani, a szakadásokat összevarrni? Mi a laminálás és a kapszulázás? Milyen technikát alkalmazunk az iratok és a hanganyagok digitalizálása során, és hogyan válnak ezek az információk az interneten is elérhetővé? Előzetes egyeztetés alapján kézműves foglalkozást is biztosítani tudunk (pl. oklevél- vagy címerkészítés).

7. Régi poros papírok, vagy millió izgalmas olvasmány? Mi is az a levéltár? 

A foglalkozás során bemutatjuk a diákok számára a közigazgatás, történetírás és a magánszemélyek számára is nélkülözhetetlen, de kevéssé ismert intézmény, a levéltár működését, főbb feladatait, legértékesebb kincseit. A tanulókkal bejárjuk a levéltár nyitott és nyilvánosság elől elzárt tereit is, úgymint az előadó- és kutatótermet, a páncéltermet, raktárt, a restaurátor- és reprográfiai műhelyt. Bemutatjuk a levéltár által gyűjtött iratok sokszínűségét az oklevelektől kezdve a térképeken és tervrajzokon át az anyakönyvekig és szocialista kori iratokig.

Információ és időpont egyeztetés:
Rácz Attila
Telefon: (+36) 30 646-7640
E-mail írásához kattintson ide

Interaktív társtöri

Örömmel értesítjük a fiatal olvasóinkat, hogy interneten is elérhetővé vált az Interaktív társtöri nevű számítógépes játékunk, melynek keretein belül jelenleg három játékot lehet végigjátszani. A játék közben be lehet jutni a levéltári raktárakba is.

Ajánlott életkor: 12–99 év.

A játék ide kattintva tölthető le.

(A játék futtatásához szükséges a Java Runtime Environment (jre) legalább 8u202-es verziója.

Java letöltési link: https://www.java.com/en/")