- Küldetésnyilatkozat
- Rövid történet
- Munkatársaink
- Szakkönyvtár
- Állásajánlat
- Közösségi szolgálat
- Levéltár-pedagógia
- Levéltári Mozaikok
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2022/1. (58. szám) Nagy János: Pest város epreskertjei nyomában
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/30. (57. szám) Jakab Réka: Újévi köszöntések Pesten
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/29. (56. szám) Rácz Attila: Kopjások, diverzánsok, fradisták. Munkásőrök akcióban
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/27. (54. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Péterfy kórház 1956-os műtéti naplója
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/28. (55. szám) Györgyi Csaba: Aki még a prózát is rímbe szedte: dr. Déri József jogász hivatali csasztuskái
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/26. (53. szám) Völgyi Réka: Bordélytulajdonosok és bordélynyitás Budapesten a századfordulón
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/25. (52. szám) Németh Ágnes: Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus fogadtatása a nem katolikus sajtóban
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/24. (51. szám) Török Ádám: Pápa a fővárosunkban
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/23. (50. szám) Lukács Anikó: Hogyan ünnepeljük Szent István-napját?
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/22. (49. szám) Mautner Zoltán: "Budára helyezik az Állatkertet"
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/21. (48. szám) Garami Erika: 75 éves a forint
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/20. (47. szám) Simon Katalin: „Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét” – 200 éves az óbudai zsinagóga
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/17. (44. szám) Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Járványok és egészségügy a századforduló Budapestjén
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/18. (45. szám) Haraszti Viktor: 50 éve hunyt el Kovács Lajos, Budapest Főváros Levéltára egykori főlevéltárosa
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/19. (46. szám) Fehér Csaba: Büntetőperek Rákosi Mátyás ellen
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/16. (43. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Szent László Kórház története
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/15. (42. szám) Csiffáry Gabriella: 1828. június 1-jén nyílt meg az első magyar kisdedóvó
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/14. (41. szám) V. László Zsófia: A bajba jutott kéményseprő és a hős tűzoltó
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/13. (40. szám) Sipos András: Nemzeti kultúrintézmény vagy/és üzleti vállalkozás?
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/12. (39. szám) Csiffáry Gabriella: Bárczy István a legsportosabb főpolgármester…
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/11. (38. szám) Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla: Hiteles-e a nemrég felbukkant József Attila-kézirattal kapcsolatos rendőrségi irat?
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/10. (37. szám) Pecsők László: Hajós Alfréd az olimpián túl
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/9. (36. szám) Simon Katalin: Keresztek útján. Régi budai feszületek és kápolnák nyomában
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/8. (35. szám) Györgyi Csaba: Úttörőtörténeti bizottságok a BFL őrizetében lévő úttörőtörténeti iratok tükrében (1969–1985)
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/7. (34. szám) Keserű Norbert: Nemzetőrök Pest-Budán
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/6. (33. szám) Csiffáry Gabriella: A művészetpártoló Gerlóczy Károly, akit négyszer választottak alpolgármesterré
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/5. (32. szám) Sipos András: Az első főpolgármester
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/4. (31. szám) Fehér Csaba: Egy száműzött diktátor utolsó évei - ötven éve temették el Rákosit.
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/3. (30. szám) Koltai Gábor: Krassó György és a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/2. (29. szám) Garami Erika: Műkorcsolya a Városligeti Műjégpályán
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/1. (28. szám) Ternovácz Bálint: 151 éve nyílt meg a városligeti jégpálya
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/25. (27. szám) Boa Krisztina: Tervek a Széchenyi térre. 155 éves a Magyar Tudományos Akadémia palotája
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/24. (26. szám) Fabó Beáta: Séta adventkor a faluban, emlékezés Kós Károly születésnapján (1883. december 16.)
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/23. (25. szám) Garami Erika: A napenergia hasznosításának egyik úttörője: Dr. Telkes Mária
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/22. (24. szám) Huszár Renáta – Somorjai Szabolcs: A csepeli szabadkikötő története a Horthy-korszakban
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/21. (23. szám) Fehér Csaba: 95 éve szól a rádió
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/20. (22. szám) Csiffáry Gabriella: „Emlékük pedig elhomályosíthatatlan!”
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/19. (21. szám) Simon Katalin: Régi szüretek emléke Budán és Óbudán
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/18. (20. szám) Csiffáry Gabriella: Magyar hajnal hasad. Egy egyetemista emlékei az 1956-os forradalomból
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/17. (19. szám) Lukács Anikó: A tanácsnok halála
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/16. (18. szám) Szakolczai Attila: H. M. főhadnagy bűncselekményének jogi (re)konstrukciói
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/15. (17. szám) Csiffáry Gabriella: „De nehéz az iskolatáska…”
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/14. (16. szám) Fehér Csaba: A Prágai Tavasz elfojtása a BRFK jelentések tükrében, avagy „Ruszkik, menjetek haza Cseszkóból!”
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/13. (15. szám) Brunner Attila: Egy új forrás a szegedi Reök-palota történetéhez
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/12. (14. szám) Nagy Ágnes: Alaprajzi reformkísérlet a két világháború közötti budapesti lakásépítésben
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/11. (13. szám) Lugosi András: Statisztika mint biopolitika Budapest nagyvárossá válásának korában
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/10. (12. szám) Biró Aurél: A Budapesti Tanítóképző Intézet a Tanácsköztársaság idején
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/9. (11. szám) V. László Zsófia: A hídcsatát megnyertük! Ideiglenes hidak a II. világháború után Budapesten
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/8. (10. szám) Simon Katalin: „Ég a város, ég a ház is…”
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/7. (9. szám) Sipos András: „Cipőtalpaláshoz a házbizalmi igazolása nem szükséges” Egy különleges forrás a Tanácsköztársaság történetéhez
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/6. (8. szám) Sarusi Kiss Béla: Lengyel menekült közjegyzők Magyarországon 1939-1944
- Budapesti Levéltári Mozaikok KÜLÖNKIADÁS Simon Katalin – V. László Zsófia: Az 1831-es kolerajárvány Pest–Budán
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/5. (7. szám) Nagy Sándor: Mozaikcsaládok formálódása Budapesten – régen és ma
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/4. (6. szám) Garami Erika: Kölcsönjegy Budapest élelmezéséért
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/3. (5. szám) Rácz Attila: A párt ökle lesújtott
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/2. (4. szám) Szakolczai Attila: Adalék a MUK! (Márciusban újrakezdjük!) történetéhez
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2020/1. (3. szám) Nagy János: Krammerlauff (Kalmárffy) Ignác sikkasztási ügye. Mozaikdarabok a 18. század végi budai városvezető elit történetéből
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2019/2. (2. szám) Lukács Anikó: Karácsony emigrációban
- Budapesti Levéltári Mozaikok 2019/1. (1. szám) Horváth J. András: A főpolgármesteri „köztes funkció”
- Tematikus oldalak
- Díjazottak
- Budapest ostroma
- Fotómesék
„Az Akadémia nem akar bőven költeni, s nem vágyik pompás palotára, de saját, elég díszes lakásban kívánna működni, hiú fény nélkül ugyan, de nem is szorongva, s nem háborgatva, kellő nyugalommal, s a célra szükséges anyagi eszközökkel ellátva szolgálhasson a haza s tudomány ügyének.”
/gróf Dessewffy Emil, 1859/
A Lánchíd pesti hídfőjénél, az egykori kereskedelmi kikötőt övező Kirakodó, majd Lánchíd tér klasszicista stílusú, rendezett, harmonikus épületsora, a Hild József tervezte Lloyd-palota, Diana fürdő és Nákó-palota közelében, Friedrich August Stüler tervei nyomán épült fel 1862 és 1865 között a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz stílusú palotája. A mai V. Széchenyi tér 9. – Széchenyi rakpart 1–2. – Arany János utca 1. – Akadémia utca 2–4. által határolt területen a palota tömbjéhez csatlakozott Ybl Miklós tervei alapján az Akadémia bérháza.
Országos gyűjtés az Akadémia székházára
Az 1825-ben Magyar Tudós Társaság néven alapított Akadémiának évtizedeken keresztül nem volt állandó székháza, a Nákó-palotában és a Trattner−Károlyi-házban (ma V. Petőfi Sándor utca 3.) bérelt helyiségeket. A palota építésére 1858-ban báró Sina Simon 80 ezer forintot adományozott, a következő évben pedig gróf Dessewffy Emil, az Akadémia elnöke országos gyűjtést indított. A kezdeményezésből az 1850-es, 1860-as évek egyik legsikeresebb közadakozási mozgalma lett: a társadalom minden rétege részt vett benne. A beérkezett adományok az építési költségek több mint felét fedezték, így a befejezéshez kölcsön felvételére volt szükség. Pest városa 1860-ban kedvező feltételekkel telket adományozott a palota céljára, de az Akadémia a telket elcserélte a Dunagőzhajózási Társaságnak a Lánchíd térrel határos telkével, ahol a palota és a bérház megépült.
Tervek és stílusvita
1860 őszén az akadémiai Építési Bizottság meghívásos pályázatot hirdetett a palota terveinek és költségeinek kidolgozására. A pályázatra Henszlmann Imre (Gerster Károly és Frey Lajos pesti építészekkel társulva), valamint Heinrich Ferstel, a bécsi Votivkirche tervezője neogótikus stílusú épületet terveztek, míg Ybl Miklós neoreneszánsz stílusú palotát képzelt el, de benyújtott terveit másnap visszavonta. (A visszavonás hátterében az állhatott, hogy a pályázat beadása előtt Henszlmann titokban megállapodott a versenytársakkal, hogy neogótikus stílusú terveket készítenek.) A részvételre utólag engedélyt kapott Szkalnitzky Antal, aki hellenizáló elemekkel átszőtt klasszicista épületet tervezett. Az Építési Bizottság nem volt megelégedve a pályázat eredményével, ezért 1861 tavaszán titokban Leo von Klenze müncheni és Friedrich August Stüler berlini építészeket kérte föl újabb tervek elkészítésére: Klenze a klasszicista stílust, Stüler a velencei neoreneszánsz stílust választotta. Végül Stüler átdolgozott tervei alapján kezdődhetett meg az építkezés.
A palota építésének folyamata széles körű nyilvánosságot kapott: az egykorú képes hetilapok bemutatták a pályázatra készült terveket, tudósítottak a gyűjtés állásáról, közölték az adományozók nevét, és a sajtó fórumot biztosított az 1860−1862 között folytatott stílusvitának. A polémia nemcsak szűken véve a palota stílusáról, hanem tágabb értelemben a stílusválasztásról, a nemzeti stílus kérdéséről is szólt.
Az építkezés: fiatal építészek tanulóterepe
Az 1862 és 1865 között épített palota kivitelezését Stüler képviseletében berlini tanítványa, Szkalnitzky Antal, az Akadémia részéről Ybl Miklós irányította. Diescher József építőmester vállalta a kőművesmunkát. Az építkezés „[a] fiatal nemzedék számára valódi gyakorlati építészeti iskolát” jelentett: a művezetésben vagy az építkezésen dolgozott Hauszmann Alajos, Pártos (Punczmann) Gyula, Pucher József, Unger Emil. A húszas éveikben járó, vagy fiatalabb építészek és építészjelöltek valamennyien Berlinben végeztek, és később a magyarországi neoreneszánsz jeles képviselőiként működtek.
Az első jelentős neoreneszánsz középület
A Magyarországon első jelentős neoreneszánsz középület egységét a velencei reneszánsz és az antik-hellenizáló elemek szintézise adja. A háromhomlokzatos, belső udvaros palotaépület főhomlokzatát a háromemeletes, erőteljesen előreugró középrizalit uralja; az oldal- és hátsó szárnyak kétemeletesek. A középrizalit első emeletén a hatalmas félköríves záródású ablakokat korinthoszi fejezetű, alakos faragványokkal díszített oszloppárok választják el egymástól. A berlini Ernst March-gyárban készült terrakotta szobrok láthatók a középrizalit második emeletén (allegorikus nőalakok), illetve a homlokzatok találkozásánál, a sarkokon (tudósok).
A középrizalit földszinti részén hatalmas árkádnyílások, vörösmárvány lépcsők és három tölgyfa kapu vezetnek az elegáns előcsarnokba, amelynek folytatása az emeletenként kétkarúvá váló, félköríves karsztmárvány díszlépcső. A földszinten helyezték el eredetileg az Akadémiai Könyvtárat, az akadémikusok dolgozószobáit és az akadémiai bizottságok termeit. Az első emeleten alakították ki a heti üléstermet, az első- és másodelnök szobáját, a főtitkár és a pénztárnok lakását, illetve hivatalát. A díszterem és karzata a középrizalitban két szintet foglalt el (I−II. emelet). A második és harmadik emeleti termekben kapott helyet az Esterházy-képtár – a gyűjteményt Esterházy Pál herceg ajándékozta 1861-ben az Akadémiának, majd 1870−1871-ben megvásárolta a magyar állam, és Országos Képtár néven megalakult az egyik legjelentősebb képzőművészeti közgyűjteményünk.
Az Akadémia bérháza
A palota északi szárnyából fedett kocsiáthajtón lehetett eljutni a palotával egybeépített bérház udvarába. Az 1863−1864-ben épített bérház terveinek elkészítésével Ybl Miklóst bízták meg, aki a palotával azonos magasságú, de négyemeletes épületet tervezett (a bérház egyike volt Pest legkorábbi négyemeleteseinek). Az Akadémia bizalmi építészének tartott Ybl a dunai és az Akadémia utcai homlokzaton felhasználta azokat a motívumokat, amiket a palota pályázati tervéhez dolgozott ki. A kivitelezés Diescher József építőmester munkája. Az Akadémia Igazgató Tanácsa a bérházat befektetésnek szánta: a lakásbérekből származó bevételt az Akadémia működésére fordították. A bérház idővel a palota raktárterületévé, kiszolgáló épületévé vált, 1897-ben például az Országos Képtár gyűjteményeit helyezték el a bérház felső két emeletén. Az 1980-as években, az épület teljes rekonstrukcióját követően az Akadémiai Könyvtár költözött ide.
Az ünnepélyes megnyitó 1865. december 11-én
A palota ünnepélyes felavatására a rendes évi nagygyűlés keretében, 1865. december 11-én került sor. A több mint 800 férőhelyes díszteremben tartott, délelőtt 10 órakor kezdődő ülésen báró Vay Miklós felolvasta az Akadémia elnökének üdvözlőbeszédét, majd előadások következtek. Az ülés után a vendégek körbesétáltak az épületekben, később a meghívottak részére ebédet rendeztek a Frohner Szállóban (ma V. Nádor utca 22.). A megnyitóra a palota egyszerűsített képét ábrázoló ezüst és bronz emlékérméket verettek, valamint két fényképes emlékalbum jelent meg.
Boa Krisztina segédlevéltáros. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem és levéltár mesterszakos diplomát. Kutatási területe a 19. századi művelődés-, társadalom- és kormányzattörténet.
Felhasznált irodalom:
- 150 éves az Akadémia székháza. Épület-, intézmény- és gyűjteménytörténet. Szerk.: Bicskei Éva – Ugry Bálint. Budapest, 2018.
- A Magyar Tudományos Akadémia palotájának pályázati tervei 1861. Katalógus és források. Bewerbungspläne für den Palast der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Katalog und Schriftquellen. Szerk.: Szabó Júlia. Budapest, 1996.
- A Szépművészeti Múzeum 1906–1956. Szerk.: Pogány Ö. Gábor – Bacher Béla. Budapest, 1956.
- Divald Kornél: A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei. Magyarázó kalauz. Budapest, 1917.
- Kemény Mária: A Magyar Tudományos Akadémia palotája és bérháza. In: A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814−1891) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta – Ritoók Pál – Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 36–39.
- Kemény Mária: A Magyar Tudományos Akadémia palotája. Szerk.: Papp Gábor György – Boncz Hajnalka. Budapest, 2015.
- Marosi Ernő: Életmódja: építész, avagy: Ybl Miklós, az Akadémia bizalmi építésze. In: Ars Hungarica, 40. évf. (2014) 4. sz. 467–473.
- Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér. In: Tanulmányok Budapest múltjából, 2. (1933) 40–62.
- Sisa József: A Magyar Tudományos Akadémia palotája. In: A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Szerk.: Sisa József. Budapest, 2013. 235–241. (A magyarországi művészet története 5/1.)
- Sisa József: Az Akadémia palotája. In: Sisa József: Szkalnitzky Antal. Egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon. Budapest, 1994. 16–31.
- Viczián Zsófia: A molnár (végre) a malomban – Arany János nyomában, 4. rész
- Ybl Miklós az Akadémia bizalmi építésze. Kiállítás születésének 200. évfordulója alkalmából. MTA Művészeti Gyűjtemény 2014. április 8. – június 8. Szerk.: Boncz Hajnalka – Kemény Mária. Budapest, 2014.