A kötet megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap támogattta. Digitális formában a Hungaricana közgyűjteményi portálon itt érhető el.

Évkönyvünk IX. kötete a IV. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapul, amelyet az Urbs szerkesztőségének közreműködésével Budapest Főváros Levéltára rendezett 2013 novemberében Normák, normakövetés és normaszegés a városi életben címmel.
A társadalmi konfliktusokban általában lényeges szerepet játszik a normák megszegése, megkérdőjelezése, illetve az eltérő normarendszerek összeütközése. A történetírásban a forrásadottságok miatt, azaz annak a körülménynek köszönhetően, hogy sokkal gyakrabban keletkeztek és maradtak fenn iratok a normaszegőnek vagy egyenesen deviánsnak minősített viselkedésről, mint a normakövetőről, mindig is szokásos volt a normaszegők cselekedeteinek kortárs megítéléséből és/vagy szankcionálásából kiindulva rekonstruálni azt, hogy mi lehetett maga a norma. Manapság pedig, amikor a normák létezése és azok elfogadottságának mértéke kérdésessé kezd válni, egyre inkább a történészek érdeklődésének középpontjába kerülnek azok a kérdések, hogy miképpen keletkeznek a normák, a társadalmi cselekvők hogyan tettek kísérletet ezek megváltoztatására, milyen esetekben lehettek sikeresek, illetve maradtak sikertelenek, milyen konfliktusok kísérték mindezeket a küzdelmeket, és egyáltalán hogyan kellene felfognunk a normák és a cselekvések világa közötti dinamikusan változó viszonyrendszert.
E kérdések vizsgálatához egy körülhatárolható városi közösség, illetve a konkrét városi tér megfelelő terepként kínálkozik. A városok ugyanakkor mint önkormányzattal rendelkező, meghatározott keretek között jogalkotó és jogalkalmazó hatalommal bíró testületek is szerepet játszanak a normák alkotásában és alakításában. A helyi társadalom jellegéről, a közösség nyitottabb vagy zártabb voltáról, befogadó vagy kirekesztő attitűdjéről, újítások iránti fogékonyságáról vagy ellenszenvéről ugyancsak sokat elárul, hogy mely magatartásokat tekintik normaszegőnek, és ezekre hogyan reagálnak. A konferencián mintegy 35 referátum tág időbeli és tematikai keretben, változatos forrásanyagon keresztüljárta körül ezeket a kérdéseket. Reményeink szerint még lesz alkalmunk visszatérni a témához.