A polgárváros rendje. Társadalom, tér, nyilvánosság Budán (1686–1741)
Tisztelt Megrendelőnk!
A levéltár kiadványait kétféleképpen tudjuk Önhöz eljuttatni
- személyes átvétel útján
- postán
Kérjük, hogy olvassa el az alábbi tájékoztatót a megrendelés menetéről.
Postai úton
Postai kézbesítés esetén kérjük, hogy utalja át a levéltár bankszámlaszámára a megrendelni kívánt kiadvány(ok) árát + postaköltséget. Amennyiben több kiadványt rendel, munkatársunk értesíti a postaköltség összegéről.
Budapest Főváros Levéltára bankszámlaszáma: 11784009-15490737 (OTP)
A megrendelő e-mail és a megrendelt kiadvány(ok) ellenértékének beérkezését követően intézményünk postára adja az elektronikus levélben szereplő címre a csomagot.
Személyes átvétel útján
A kiadványok személyesen átvehetők és megvásárolhatók Budapest Főváros Levéltára IV. emeleti pénztárában, a pénztári órák alatt:
Hétfő: 8.00–16.00
Kedd: 10.00–19.00
Szerda: 8.00–16.00
Csütörtök: 10.00–19.00
Péntek: előzetes időpontegyeztetéssel
További felvilágosítás:
Tel.: +36-1-298-7518
E-mail írásához kattintson ide.
Budapest Főváros Levéltára, a Bárczy István Alapítvány és az ELTE Bölcsészettudományi Kar közös kiadásában megjelent Géra Eleonóra Erzsébet: A polgárváros rendje. Társadalom, tér, nyilvánosság Budán (1686–1741) című kötete a Levéltár Várostörténeti tanulmányok sorozata 18. köteteként.
A kötet Buda példáján mutatja be a koraújkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak. Elválaszthatatlanul hozzátartoztak az olyan közösségi összetartást, a társadalom rendjének megerősítését szolgáló rituálék, mint a közös ünnepek, a tisztújítások, lakomák. A politikai kommunikáció hivatalos színterének egyértelműen a várásházát tekintették, de legalább ilyen fontos nyilvános terek voltak az informális eszmecseréknek helyet adó fürdők, fogadók és a lövölde.
A nyilvános terek használata gyakran eltért a maitól, a városházán például minden ősszel szőlőt préseltek. A városi tereket korrupt tanácsosok, elégedetlen polgárok, fogadóban hetvenkedő katonák, fürdőben verekedők, vásári tolvajok, éjszaka hangoskodó diákok töltik megélettel. Az 1739-es tabáni pestislázadás eseményeiből pedig megérthetjük, a hatóságok miért fordítottak kiemelt figyelmet a rend megőrzésére.
A szerző első Budával foglalkozó monográfiája 2014-ben jelent meg” Kőhalomból (fő)város”, Buda város hétköznapjai a 18. század elején címmel, majd ezt követte2019-ben a Házasság Budán, Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686–1726 című kötete.