Következetesség formában és szellemben – Czigler Győző építőművészete

Czigler Győző a magyar historizmus sokat foglalkoztatott építőművésze volt. Műegyetemi tanár, akivel a kor ifjú építészgenerációi sokszor találkoztak tanulmányaik és gyakorlatuk során. Egy sikeres iroda vezetőjeként részt vett Budapest világvárosi arculatának kialakításában. Figyelemre méltó életművet hagyott az utókorra. Fővárosunk neki köszönheti – a teljesség igénye nélkül – az Andrássy úti Saxlehner-palotát, az Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémia épületét, a Hold utcai és Hunyadi téri vásárcsarnokokat, a Központi Statisztikai Hivatal épületét, a Gozsdu-udvart, vagy a Műegyetem kémiai és fizikai épületét a lágymányosi kampuszon. Ő kezdte tervezni Budapest egyik világszerte ismert épületét, a Széchenyi fürdőt, melynek régi szárnya már az építész halálát követően, egykori irodavezetője, Dvořák Ede, illetve jó barátja, Gerster Kálmán tervmódosítása után valósult meg. Szintén Czigler tervei alapján épült fel a balatonfüredi Vaszary-villa, a gyulai József Szanatórium, a szombathelyi Savaria Múzeum, a győri bencés főgimnázium, a sátoraljaújhelyi, fiumei és nagyszebeni törvényszék és fogház, valamint a bécsi Pázmáneum. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és Budapest Főváros Levéltára közös kiállítása az építőművész születésének 170. évfordulója alkalmából valósult meg, Tóth Enikő és Brunner Attila kurátori munkájával.

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3–5.

Megnyitó: 2021. június 14. 16:00, BFL, Gárdonyi Albert terem