2022-ben az Ács Kató Irodalmi Alapítvány irataival együtt Ács Kató és férje, Kertész László személyes és szakmai iratai is Budapest Főváros Levéltárába kerültek.
Az MTA ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, Budapest Főváros Levéltára, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, és a Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltára közös kiadványának bemutatója 2023. március 2-án 15 órakor.
A Balogh Rudolf-díjas fotóművész magas művészeti értékű fényképgyűjteménye, mely 1300 nagy képet, 40 ezer negatívot és több mint 10 ezer digitális képet tartalmaz, 2021 nyarán került Budapest Főváros Levéltárába.
150 éve, 1873. január 23-án született Lajta Béla (1873–1920), a 20. század elejének egyik leginvenciózusabb magyar építőművésze, akinek több kiemelkedő alkotása található Budapesten.
Budapest egyesítésével Buda és Pest belső városrészeit szerették volna összekötni, amihez Óbuda csatlakozása kézenfekvőnek látszott. Később egyes külterületek szabályozásáról is gondoskodtak. Ugyanakkor Pestnek nagy kiterjedésű tartozékai is voltak – például Kőbánya –, amelyek nem értek fel a belső kerületekkel.
70 éves korában elhunyt Gerő András történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének professor emeritusa.
Száz évvel ezelőtt, 1923-ban jött létre Budapest egységes közlekedési vállalata, a „Beszkárt”, a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT).
Szendrey Júliára emlékezik a Budapesti Levéltári Mozaikok 2023. évi első száma levéltárunkban őrzött hagyatéki iratai kapcsán. Az ismeretlen hagyaték. - Gondolatok a Szendrey Júlia halála után lefolytatott hagyatéki eljárásról címmel Jakab Réka írt cikket.
