Valóban érdektelen tudomány a statisztika? A statisztika, járványok és a szociális viszonyok 19. századi kapcsolata, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala és nagyformátumú vezetője, Kőrösy József munkássága bemutatásával Lugosi András főlevéltáros ráébreszti az Olvasót, hogy valójában mennyire komplex és izgalmas diszciplína a statisztika.

Mi a közös egy divatbemutatóban, egy munkagépben és egy gyógyfürdői életképben? A meghökkentőnek tűnő kérdésre a választ a Főfotó Riporteri Osztályának fotóarchívuma jelenti. E rendkívül értékes, a főváros szocialista kori történetét reprezentáló, közel 150 ezer darabos fényképgyűjtemény a Fortepan közreműködésével került Budapest Főváros Levéltára őrizetébe.

Ha felsétálunk a Gellért fürdőtől a Gellért-hegy délkeleti lejtőjén a Citadelláig, akkor félúton egy vadszőlővel befutott, várkastélyszerű épületet vehetünk észre: a Bayer-villát, az egykori Svéd Nagykövetség épületét. A villa Hoepfner Guido és Györgyi Géza tervei alapján épült 1905 és 1907 között.

Az elmúlt félév eseményei alapján láthattuk, hogy a nagyobb, hosszabb ideig tartó járványok idején manapság is szükséges ideiglenes, speciális kórházak létesítése, s nem volt ez másképp a 18. században sem. Az alábbi írásban a 18. századi tabáni járványkórházak utóéletébe nyerhetünk bepillantást.

Budapest Főváros Önkormányzata méltó módon, ugyanakkor kreatív eszközökkel emlékezik a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. Ezek közé tartozik a 2020. június 4-től az énbudapestem oldalon elérhető interaktív térkép is, amelynek létrehozásában Budapest Főváros Levéltára munkatársai is együttműködtek.

Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Azóta is ez a nap szimbolizálja a történelmi Magyarország széthullását. Az alábbi írás néhány levéltári irat bemutatásával azt szeretné érzékeltetni, hogyan élték meg Budapesten ezt a sorsfordító eseményt.